Szaffy

Mekkora ciki, hogy az ember csak akkor írogat a blogjába, ha boldogtalan és nyenyeregni van kedve. Hát akkor most ünnepélyesen is kijelentem, hogy baromi boldog vagyok. Nyenyeregni meg nem akarok egy ideig. Egyébként meg döm-dö-döm.:)

A tegnap este, őszintén, minden túlzás nélkül, életem legjobb névnapja volt.Köszönöm mégegyszer a csodaszép ajándékokat és azt, hogy  ott voltatok.:) Kicsit kezdem úgy érezni magam, mikor a Szobi utcába fordulok, mintha haza mennék...

Rég röhögtem ennyit, mint ma éjszaka. Köszönöm mindenkinek ezt a felejthetetlen estét.:)

Reggel a rendhagyó szerdai parázsos buli után sikerült 11 óra körül magamhoz térni. Lefőztem magamnak egy lórúgás erejű feketét és csík szélességű szemeimmel blogoltam egy kicsit ébresztésképpen. Aranyhaj feltünése kellően kitágította a pupilláimat, el is menekültem…

Ma régi renitenciámnak tettem eleget. Hazalátogattam a hagyományos vasárnapi ebédre anyuhoz. Húsvét óta nem voltam otthon. Nagyon jó volt. Gyönyörűen sütött a nap. Iszogattam a kávémat a teraszon. Napozgattam egy kicsit (sikeresen le is égtem). Finomakat ettem és hazafelé…

Este szecsuáni csirkét ettem. Parázslottam. Holdudvar megnyitóztam. Fáztam. Sokat ittam, mégsem éreztem. Éjszakai buszoztam. Vörös tűsarkú szandálban hazasétáltam. Keveset aludtam. Korán keltem. Munkába indultam. Forró kávét ittam. Túrós buktát ettem. Ezt hallgattam:

Orgonát. Nem bírtam ki. Annyira imádom az illatát. De boszi becsület szavamra, csak nagyon keveset csentem. Viszont bűnbocsántatot nem vagyok hajlandó tanúsítani és ebben az esetben visszaeső bűnözőnek is fogok számítani, mindaddig míg el nem virágzik.:)

Reggel felkeltem. Nyűgösen bár, de elhatározásra jutottam. Egyrészt, hogy megrázom magam és nem nyenyergek és nyikorgok tovább, mint egy rossz fürdős kurva. Attól jobb nem lesz, csak az ön sajnálatom lesz mélyebb. Abból, meg köszönöm szépen, elég volt ennyi is.:)Ennek…

Reggel úgy ébredtem, hogy leszarom. Mindent. És elegem van abból, hogy mindenki meg akarja mondani, hogy mit csináljak, hogyan éljem az életem. Nem. Vége. Pont. Megittam a reggeli forró kávém, süt a nap is. Nem vagyok hajlandó szomorú lenni. Azért sem. Megrázom magam és a sarkamra…