5 dolog, amit nagyon kevesen tudnak rólam

Olvasgattam ma DjZone blogját és találtam egy ilyen jellegű bejegyzést. Gondoltam, ez nekem is belefér. Napi coming out rovatom következik:
  1. Kb. 20 éves koromig utáltam a nevem. Talán, mert az általános iskolában rengeteget csúfoltak miatta. De a lányom akkor is Anna lesz, mert én mindig az szerettem volna lenni.
  2. 6 éves koromban megműtötték a szemem. Ezért fél évig le kellett volna takarni és úgy kellett volna egész nap sétafikálnom. Én persze, ha fél szemmel nem néztek rám, mindig leszedtem a takarást, vagy kikukucskáltam mögüle. Nem is lett jó a szemem. Ma is kontaklencsét hordok. A szemüveget meg azóta is gyűlölöm.
  3. Nem mentem el a nagypapám temetésére. Azóta is bánom.
  4. Még soha nem voltam igazán, borzasztóan, gyomor bizsergetően, kegyetlenül elvakultan szerelmes.
  5. Életem végéig bánni fogom, hogy az utolsó napon, mielőtt Peti bekerült az intenzív osztályra, délután magára hagytam az unokatestvérével. Úgy éreztem, ha nem megyek el 2-3 órára a kórházból, megfulladok.  Az lehetett volna az utolsó esténk kettesben. Éjszaka átkerült az intenzívre és azok voltak az utolsó szavai hozzám. Ha visszamehetnék az időben és valamit megváltoztathatnék az életemben, ez lenne az. Nem mozdulnék mellőle és szorítanám a kezét, amíg át nem viszik...
Ha valakinek van kedve, csatlakozhat az őszinteségi rohamomhoz.:)

A bejegyzés trackback címe:

https://szaffy.blog.hu/api/trackback/id/tr47425543

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sz b&b 2008.04.15. 10:15:09

"Nem mentem el a nagypapám temetésére. Azóta is bánom."

erre csak azt tudom mondani, amit Arthur Miller, amikor nem ment el Marilyn Monroe (a volt neje) temetésére:
"Minek, ő már nem volt ott.."

bloodhound v2.0 2008.04.15. 14:43:04

"Minek, ő már nem volt ott.."

bennem nagymamám temetésén motoszkált folymatosan ez az érzés, iszonyú rossz volt, szerintem a hamvasztás miatt (pedig semmi kifogásom e dolog ellen, sőt ezt a módon preferálnám, ha rám kerülne a sor), mert így teljesen valószínűtlennek tűnt, hogy meghalt volna.

"Még soha nem voltam igazán, borzasztóan, gyomor bizsergetően, kegyetlenül elvakultan szerelmes." na ezt azért bánhatod, de nagyon.

fidel kaszkó 2008.05.03. 22:10:28

1. még mindig utálom a nevem
2. utálom, hogy az emberek nagyrészét csak utálni tudom
3. eddig csak telefonban tudtam kimondani, hogy szeretlek (azt is megbántam már)
4. tképp semmi értelme az életemnek és ez még csak fel sem izgat
5. nagymama harisnyát köt

Papamaci · http://Papamaci 2008.06.04. 15:39:59

Pedig mindíg rajtad volt a fél szemem.