Igaz barát

Ma reggel kaptam ezt levelet egy igaz barátomtól, akit mikor szükségem lett volna rá, egy tenger választott el tőlem. Mégis egy sms-e többet jeletett, mint másoknál ezer semmitmondó szó.

Álljon itt ez a poszt az egész múlt hét emlékére. Mert vannak olyan pillanatok, mikor mást nem tud tenni az ember, csak áll ott és fogja a másik kezét.

Az egyszerű barát, mikor meglátogat, úgy viselkedik, mint egy vendég.
Az igaz barát kinyitja a frigót és kiszolgálja magát, és egy cseppet sem érzi különösnek, hogy a végén a lábával csapja be az ajtaját.

Az egyszerű barát sohasem lát sírni téged.
Az igaz barát válla nedves a könnyeidtől. 

Az egyszerű barát nem tudja a szüleid kereszt nevét.
Az igaz barát tudja a telefonszámukat is.

Az egyszerű barát egy üveg bort hoz a bulidra.
Az igaz barát korábban jön, hogy segítsen főzni és tovább marad, hogy segítsen takarítani.

Az egyszerű barát gyűlöli, ha álmából fölköltöd.
Az igaz barát azt kérdi, miért vártál ilyen sokáig a hívással?


Az egyszerű barát azért keres, hogy beszéljen veled a gondjaidról.
Az igaz barát azért keres, hogy segítsen megoldani azokat.

 
Az egyszerű barát csodálkozik a romantikus múltadon. (történeteiden vagy történelmeden)
Az igaz barát zsarol velük!

Az egyszerű barát azt gondolja, hogy a barátság véget ér egy vitával.
Az igaz barát fölhív a bunyó után.
 
Az egyszerű barát reméli, hogy mindig ott leszel ha szüksége lesz rád.
Az igaz barát reméli, hogy mindig ott lehet, ha szükséged lesz rá.

A bejegyzés trackback címe:

https://szaffy.blog.hu/api/trackback/id/tr20546191

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

_hebron_ · http://hebron.blog.hu 2008.06.30. 21:51:08

ezek a sorok könnyeket csaltak elő és megnevettettek.

köszönöm, hogy volt bennetek annyi energia, hogy az én kezemet is fogjátok. (tudom, tudom, ne köszöngessem már annyit... :)

MajorAnna 2008.07.01. 15:27:27

Én is folyton csak köszöngetni tudom, hogy ott voltál, mikor szükségem volt rád. Remélem, hogy neked rám, csak örömteli pillanatokban lesz szükséged, de ha a sors mégis úgy hozza, akkor a bánatban és szomorúságban is számíthatsz rám. :)