Halottak napja

Soha nem voltam egy temetőbe járós fajta. Nem látom értelmét a sírok mellett üldögélni órák hosszatt. Mindig ez jut az eszembe, ami Gárdonyi Géza sírjára van írva az egri várban: "Csak a teste". Nem érzem annak az embernek a jelenlétét, mert az az ember, aki ott fekszik, az én emlékeimben nem egy sírhely.

Szerintem a Halottak napja ilyen értelemben nagyon hasonlít a Karácsonyhoz. Azokra, akiket elvesztettünk, nem csak egy nap kell megemlékezni és megtisztelni az emléküket, mint ahogy a szeretet ünnepe sem arról kellene hogy szóljon, hogy egy napig hű de nagyon szeretjük egymást. Szeretni és megemlélezni a mindennapokban kell. Nem leszünk attól jobb szülők, gyerekek, ha megvesszük a piacon található legnagyobb mécsest vagy karácsonyra egy fél vagyont költünk ajándékokra. Nem ez ami számít.

Ha egyszer meghalok, nem szeretnék temetést, se sírhelyet. Felettem ne mondjon egy vadidegen gyászbeszédet, aki sosem ismert, elképzelése sincs hogy milyen voltam. Ha valaki meg szeretne emlékezni rólam, tegye azt inkább egy baráti vacsorán, emlékeket mesélve, nem pátoszi messzeségből.  Nem akarok egy márványtömb alatt szétporladni sem, ami csak teher mindenkinek, mert gondozni, ápolni, látogatni kell.

Ha egyszer meghalok szórjatok valami szép helyen a tengerbe vagy egy folyóba. Mert akkor ha süt a nap, vagy van egy szép felhő, szivárvány az égen vagy sárgán ragyog a Hold, én jutok majd az eszetekbe. A saját arcommal, a mosolyommal, nem egy földkupac.

Mindezek ellenére gyönyörű szépek ilyenkor a temetők éjszaka, mikor már elcsendesedett a tömeg és nem ég csak az ezernyi gyertyaláng.

A bejegyzés trackback címe:

https://szaffy.blog.hu/api/trackback/id/tr46741953

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dex.ion 2008.10.31. 11:44:24

"Ha egyszer meghalok, nem szeretnék temetést, se sírhelyet. Felettem ne mondjon egy vadidegen gyászbeszédet, aki sosem ismert, elképzelése sincs hogy milyen voltam. Ha valaki meg szeretne emlékezni rólam, tegye azt inkább egy baráti vacsorán, emlékeket mesélve, nem pátoszi messzeségből. Nem akarok egy márványtömb alatt szétporladni sem, ami csak teher mindenkinek, mert gondozni, ápolni, látogatni kell."

akkor?
húzzunk le a klotyón?

DjZoNe · http://djz.hu 2008.10.31. 11:59:58

Nem, gyanítom ő is valami hasonlót szeretne, mint ami Peti kívánsága volt. Hamvasztás, és tóba/tengerbe/folyóba szórás.

dex.ion 2008.10.31. 12:48:59

vagy az is egy megoldás, ha örökké él, mint a hegylakó!

milena 2008.10.31. 13:21:19

Teljesen egyetértek. Szerencsére a mi családunkban nem szokás a temetőbe járás, mondjuk ezért kaptam is egy-két kritikus megjegyzést Peetmaster nagymamájától: megkérdezte, hol vannak eltemetve a nagyszüleim, és én csak egyikükről tudtam, arról az egyről, akit még ismerhettem.

Anyai nagyszüleim sírját csak egyszer láttam, valahol északnyugaton van, de sajnos nem emlékeztem pontosan, mivel legfeljebb tizenkét éves voltam, mikor elmentünk oda.

Mondta, hogy mennyire nem jó, ha nem nevelik rá a fiatalokat, hogy felkeressék rokonaik sírját.

Sokkal jobb lenne, ha egyáltalán nem lennének sírok, a sír olyan, mintha erővel itt akarnák tartani az eltávozott illetőt.

Sír nekem sem kell, tessenek kiszórni a hamvakat valami szép erdőben, vagy elásni, és ültetni fölé egy hársfát...

dex.ion 2008.10.31. 13:33:02

ehh...
fáj nekem h ilyen butaságokat mondtok
a sír jelkép, többezer éves, ősi, azon kevés dolgok egyike, ami egyszerre világi és egyházi
a sír a tiszteletünk és az emlékeink manifesztálódása
nem úgy emlékszel egy sírhelynél, mint ahogy a hétköznapokban gondolsz az eltávozottakra, mert a sírhely egy speciális, minden más gondolatot kizáró környezet, amikor elmélyülhetsz

Rebelde 2008.10.31. 14:02:31

én szeretek kimenni apukám sírjához, gondozom, ültetem a virágokat, hogy szép legyen, soha nem rossz érzés vagy ilyesmi és szeretek járkálni is a temetőben, nézni a régi sírokat, akár vadidegenekét olvasni a sírfeliratokat...

szerintem kell a síremlék, benne van a nevében, hogy miért, a szívekből kikopik az ember

milena 2008.10.31. 16:18:01

Rebi, talán nem is baj, ha kikopik az ember a szívekből...