Szaffy

Tavaszi vasárnap

Ma régi renitenciámnak tettem eleget. Hazalátogattam a hagyományos vasárnapi ebédre anyuhoz. Húsvét óta nem voltam otthon. Nagyon jó volt. Gyönyörűen sütött a nap. Iszogattam a kávémat a teraszon. Napozgattam egy kicsit (sikeresen le is égtem). Finomakat ettem és hazafelé lehúzott ablakkal dübörötettük a zenét a kocsiban az öcskössel, mikozben az arcunkat simogatta a szél. Azt, hogy mennyivel mentünk, büntetőjogi felelősségem tudatában, inkább nem firtatnám...

Hazaérve sikerült kikönyöröni a két fiút a négy fal közül, így Zone-nal és Totyával sétáltunk, fagyiztunk és sajtos-tejfölös lángosoztunk egyet a Margitszigeten. Nem tudom miért, de ma valahogy nem voltam szó fosós hangulatban, de jókat mosolyogtam, ahogy ezek ketten stírölték, osztályozták és fikázták a sétálgató lányokat.:)

Utána kikötöttünk nálam és az isteni Zone shéf gyártott nekünk saját készítésű pizzát. Ekorra már Mannus is megérkezett, aki miután kiosztotta Totyának a jogosan járó szívlapátos fejbekólintást, kényelmesen elhelyezkedett a fotelomban egy kis fehér borral és pattogatott kukoricával a kezében. Megnéztük együtt a Dirty Dancing-et és a Lecsó felét. Időközben befutott az öcskös is az éppen aktuális leányzójával, és felvonultak a hálószobámba. Ezt mind a négyen érdekes összenézéssel vettük tudomásul és bevallom nőiesen, néha felhallgatóztunk, hogy kell e még az éjszaka közepén ágyat húznom, vagy sem. Hála annak a magasságosnak nem kellett.

Miután mindenki haza indult, felléptem msn-re. Batár kollega közölte, hogy nemrég nézte meg a  world is not enough fedőnevű bond filmet és, hogy én mennyire emlékeztettem benne Sophie Marceau-ra. Hát kicsit meglepődtem a kijelentésen. Maradjunk annyiban, hogy jó lenne rá hasonlítani. De azt hiszem ezt a sokkot ki kell hevernem.:) Úgyhogy mivel most két óra és mindjárt leragad a szemem...megyek is aludni.:)