Szaffy

Hosszú hétvégéneket nem non-stop majálisra járkálós haknizással töltöttük. Szánombánom, de így se sergő (mindenki tudja mi a sergő?), se sült kolbász,se vattacukor zsabálás, se dodgemezés nem volt  (17 éve így törtem szilánkosra az orrom, lehet helyre kéne…

Jön a Karácsony. Mit jön, száguld felénk. Én meg osztok, szorzok, hogy hogyan fogok mindent kihozni a végére. Mert ugye meg van fejben, meg papíron is (szenilis vagyok) a lista, hogy kinek mit szeretnék venni. Néhány éve elegem lett abból, hogy mindenkinek hasznos ajándékokat…

Péntek délben anyu elragadott. Betuszkolt az autóba és onnantól nem volt menekvés. Pestről kifelé menet, meséltem neki az elmúlt pár napomat. Hogy milyen jól szórakoztunk a múltkor Totyánál...Anyukám levonta a konzekvenciákat. "Kislányom, akkor most melyikkel is jársz?"…

Ma régi renitenciámnak tettem eleget. Hazalátogattam a hagyományos vasárnapi ebédre anyuhoz. Húsvét óta nem voltam otthon. Nagyon jó volt. Gyönyörűen sütött a nap. Iszogattam a kávémat a teraszon. Napozgattam egy kicsit (sikeresen le is égtem). Finomakat ettem és hazafelé…

Szombat este megérkeztem a szülői házba. Azóta kicsit úgy érzem magam, mint a duggatós liba. Valamivel folyton tömik a fejemet. Na, azért nem olyan szörnyű dolgokkal. Az én anyukám nagyon jól tudja, hogy mivel lehet engem levenni a lábamról...Próbálok ellenállni, de folyton új…